Könyvbemutató: Szalay Lajos, A lélekragozó
A Magyar Művészeti Akadémia gondozásában megjelent kötet bemutatásán vendégünk lesz a szerző Sümegi György.
Könyvbemutató - Sümegi György: Szalay Lajos, A lélekragozó
Időpont: 2026. november 10. (kedd) 17:00
Helyszín: Dobó István Vármúzeum, Ziffer Sándor Galéria (Eger, Kossuth Lajos utca 17.)
A Vallomás: Szalay Lajos életműkiállításról bővebben
„Ez a vonal hol simogat, hol megsebez, hol pedig olyan, mint egy jajkiáltás, mert Szalay lényében ott találjuk a Szent Ferenc-i gyöngédséget,
de ugyanakkor a lázadást is, a szorongás és az egyén gyötrelmeinek a kifejezését,
mely hatalmasra növekedve a kollektív bűntudat érzésévé válik.” (Julio E. Payró)
A legszínesebb fekete tinta – az eddig legátfogóbb monográfia készült el Szalay Lajosról
A grafika csodája, hogy a fehér papíron elhelyezett egyetlen pont is képes dramaturgiai erővel hatni, a vonalba pedig titáni energiákat lehet sűríteni. A jó rajz mindig elbeszélés, történetsűrítés, a rajzolás (ha jól csinálják) mágikus aktus. Ráadásul egyáltalán nem kellenek színek ahhoz, hogy a látvány teljes legyen. Legalábbis minden idők egyik legnagyobb grafikusa, Szalay Lajos esetében biztosan így áll a helyzet. Ahogy az Amerikába szakadt életművész, konyhafőnök Szathmáry Lajos, azaz Louis Szathmáry írta egy 1982-es cikkében:
"Szalay tintája – ha kell –, úgy fröccsen, mint a vér, szinte vörösen és sűrűn,
de ugyanaz a fekete tinta oly gyengéden zöld vagy hamvas búzavirágkék impressziókat tud hagyni a papíron,
ha akar, mint amilyent más piktorok száz színből sem tudnak palettájukon kikeverni."
John Steinbeck levélben köszönte meg neki a könyve borítójára készített rajzott, Argentínában iskolateremtő mesterként emlékeznek rá. Magyarországon ugyanakkor sokan csak Picasso gyakran idézett mondása miatt hallották egyáltalán a nevét. A messzire üldözött, külföldön nevet szerzett hazai alkotók kétes "jutalma" ez a fajta világhír, holott túlzás nélkül a 20. századi modern magyar grafika egyik megteremtőjéről beszélünk, akinek öröksége itthon is mindmáig hat.
Az 1909-ben kisalkalmazotti sorba született (az apja vasutas volt), majd hosszas emigráció után – Argentína, majd New York lett átmeneti otthona – 1988-ban költözött haza. Az 1995-ben Miskolcon elhunyt művész sorsvonalát a történelmi kataklizmák – a második világháborús frontszolgálatot is beleértve – és saját, megalkuvást nagyon nehezen tűrő természete együtt jelölték ki. A lélekrajzoló című, gazdagon illusztrált monográfia szerzője, Sümegi György az életmű legavatottabb ismerőjeként minden eddiginél átfogóbb és teljesebb képet rajzol ennek a korszakos zseninek a pályaképéről.
A kötet utolsó fejezete az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak állít emléket. A magyar szabadságharc költészete Szalay Lajos rajzaival című képegyüttes Buenos Airesben, évkönyv formájában jelent meg. Ez az egyik első, az 1956-os forradalomról született verseket rajzzal egybefűző, illusztrált versantológia. A Délamerikai Magyarság Jubileumi Évkönyve 1958 című kötet szerkesztője, Fercsey János látta először 1956 november elején Szalay 1956-os rajzait, és ő volt az, aki elsőként illesztette évkönyvbe azokat, fontos és szerves együttest teremtve a versekkel. Szalay Lajos 1956-os rajzkollekciója talán a legismertebb és legtöbbet reprodukált rajzciklusa. Versekhez, prózai művekhez, plakátokhoz, történeti munkákhoz egyaránt alkalmazta az alkotójuk, és ugyanúgy használja az utókor is.
MMA Kiadó
Megjelenés éve: 2026
Oldalszám: 304 oldal
Ár: 12.400 Ft
Tekintse meg az MMA kiadó Facebook bejegyzését ide kattintva.
