Senior akadémia 2025

A szépkorúak részére rendezett sorozatunk tudományos-ismeretterjesztő előadásokkal, felfedező foglalkozásokkal, exkluzív tárlatvezetésekkel várja az 55-60 év fölötti érdeklődőket. Célunk, hogy Eger város történelmét és a Dobó István Vármúzeum gazdag gyűjteményét megismertessük.

Akadémistáink az idei évben a megújult vártörténeti kiállítást fedezhetik fel a Dobó István Vármúzeum szakembereinek segítségével. A 2024 októberében Az egri vár története címmel nyílt új állandó kiállítás a legújabb kutatásokat összegezve mutatja be az egri vár egyházi, kulturális, hadászati és életmódtörténeti szempontból fontos eseményeit. Az államalapítás korától napjainkig ívelő időintervallumban a köztörténeti események kézzel fogható közelségbe kerülnek a több mint 900 műtárgy és számos interaktív kiállítási elem segítségével. Az itt létrejött társadalmi-szellemi közeg pedig megelevenedik az egyes püspökök, várkapitányok, itt szolgáló katonák pályájának bemutatásával.

 

Senior akadémia 2025. június 16. (hétfő) 15:00

Múzeum, mint menedék. A noszvaji református templom festett kazettás famennyezetének gyűjteménybe és kiállításba kerülése

Előadó: H. Szilasi Ágota, művészettörténész, főmúzeológus

Helyszín: Egri vár, Az egri vár története című kiállítás

Az egri vár története című kiállításunkban 1965 óta láthatóak az egykori noszvaji református templom festett kazettás famennyezetének táblái. Az 1928-ban lebontott Árpád-kori templom „magyar stylben” festett 40 táblából álló mennyezetének (5×8 db) nagy részét szerencsére sikerült akkor megmenteni. Darabjaira szedve, romos, szuvas állapotban a miskolci Herman Ottó Múzeumban tárolták, majd 1962-ben az egri vármúzeum iparművészeti gyűjteményébe kerültek a lécek. Ezután a Magyar Képző- és Iparművészeti Főiskolán kerültek restaurálásra. A töredékekből 34 táblát lehetett régi szépségében helyreállítani, melyből 32 festett tábla kerülhetett bemutatásra – 4×8-as kiosztásban – a gótikus püspöki palotában megnyíló új történeti kiállításban. Ma már nagyon sajnáljuk a román és gótikus stílusjegyeket viselő kis templom pusztulását, környékünk egyik kimagasló műemléke lehetne. Faragványaival, szerkezetével különleges emléke volt a középkori falusi templomainknak, festet kazettás mennyezetét pedig, bár már kissé elkorhadva, a palóc vidék egyik legszebbikének mondták a 20. század elején. Különlegessége a növényi motívumos táblák között elhelyezett figurális ábrázolásokban rejlik.

A kazettás famennyezet jellemzően a református templomok dísze volt. Művészi stílusuk a középkori előzményekre építetten, hazai földön, idegen befolyástól alig érintve, illetve a reneszánsz motívumvilágát szervesítve fejlődött ki. A noszvaji kazettás famennyezetet készítő, magas mesterségbeli tudással rendelkező első (1700) magyar festőasztalos mestert sajnos nem ismerjük. Az 1734-es javítást és kiegészítést végző asztalos nevét viszont már pontosan tudjuk, hiszen a kétfejű sast ábrázoló táblán a következő büszke felirat olvasható: „ISTEN SEG(E)DELMEBÜL MUNKALOTA A MISKÕ ASZTALOS IMRE 1734”

A fennmaradt dokumentumokra, újságcikkekre, korábbi kutatásokra építő, vetítéssel egybekötött előadás során bemutatásra kerül a templom és a mennyezet története, illetve a festett táblák mélyen a középkori egyházi szimbolikában és a népi hitvilágban gyökerező jelképrendszere. Háromszáz évvel ezelőtt a hívek lelki tisztulását, lelki békéjét szolgálva mindenki megértette üzenetüket. Ma magyarázatra szorulnak.

 

Senior akadémia 2025. május 12. (hétfő) 15:00

Viseletek kiállításának kulisszatitkai - Textíliák és lábbelik Az egri vár története című kiállításban

Előadó: Szabó Csabáné, műtárgyvédelmi asszisztens 

Helyszín: egri vár, Az egri vár története című kiállítás

Sokakat foglalkoztat, hogy milyen utat járnak be a szakemberek az ötlet megszületésétől a vitrinben látható lenyűgöző viseleti rekonstrukcióig. Az előadás során betekintést nyerhetnek a hallgatók a kiállítás előkészítése során végzett restaurátori és állományvédelmi munkába. Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy bemutatásra szánt szerves alapú műtárgynak? Melyek azok a munkafázisok, amelyeken keresztül el lehet érni az esztétikus megjelenést? Milyen kritériumoknak kell megfelelnie a bemutatótérnek, hogy a műtárgyak hosszú távon biztonságosan legyenek kiállítva, elkerülve a károsodást? Senior akadémiánkon ezúttal a restaurátorok érdekes, sokszor izgalmas és bravúros munkáját mutatjuk be.

 

Senior akadémia 2025. április 7. (hétfő) 16:00

Verancsics Antal egri püspök mecenatúrája, különös tekintettel főpapi szertartáskönyvére

Előadó: Novákné Mlakár Zsófia, a Dobó István Vármúzeum megbízott igazgatója

Helyszín: Egri vár, Az egri vár története című kiállítás

Verancsics Antal Praefationaléja az Egri Főegyházmegyei Könyvtár gyűjteményének egyik legbecsesebb 16. századi darabja. Az Egri vár története címmel tavaly megnyílt tárlat egyik legszebb kiállítási másolata Verancsics Antal szertartáskönyve, amely már a könyvnyomtatás korában készült.
A díszes, kézzel írott kódex részletes leírására, kötésének, festett díszeinek elemzésére, elkészülte pontos körülményeinek, későbbi sorsának, komplex könyv-, liturgia-, zene-, művelődés-és művészettörténeti szempontú bemutatására vállalkozunk az előadás során. Emellett a kiállításon szereplő, más, a hazai írásbeliség fejlődéséhez és könyvkultúrájához kapcsolódó emlékeket is bemutatjuk.

 

Senior akadémia 2025. március 24. (hétfő) 15:00

A kiállítás régészeti kincsei

Előadó: Rákóczi Gergely, régész

Helyszín: Egri vár, Dobó-bástya

Az egri vár Gótikus püspöki palotájában megújult vártörténeti kiállításunk régészeti kincseit bemutató előadásban az egyházi központ alapításának kezdeteitől a vár utolsó hadászati korszakáig, a Rákóczi-korig átívelően mutatjuk be az egri vár régészeti feltárása során előkerült jelentősebb leleteket.
Ezeken keresztül bepillantást adunk a vár és a város történetének fontosabb fejezeteibe: az Árpád-kori központ leletanyagát követően az Anjou-, és Mátyás-kori virágzó püspökvár életének különböző oldalait különféle leleteken bemutatva megismerhetjük a kulturális centrum sokszínűségét. A vár történetének későbbi korszakai közül a dicsőséges 1552-es győzelmet követően a vár elestének sötétebb pillanatait is megelevenítjük a közelmúlt régészeti kutatásai nyomán előkerült leleteken keresztül. Az előadást a csaknem egy évszázados török korszak anyagi kultúrájának ismertetése, végül pedig a visszafoglalást követő Rákóczi-korszak turbulens időszakának régészeti hagyatéka zárja.