Székelyudvarhelyig utazott a Schreiber- és Rigler-féle papírszínház a  Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből

A 19. században virágkorát élő papírból készült színházi játék a polgári otthonok játékkultúráját, varázslatos mesevilágát idézi meg. Kiállításunk nem csak gyerekeknek szól, hiszen egykor a felnőttek kedvelt időtöltése is volt a miniatűr teátrum történeteinek lejátszása. Az egyik szövegkönyvíró a linzi Inno Tallavania például otthonában állított föl egy nagyméretű papírszínházat, s baráti társaságával hódolt a színjátéknak.  

A litografált papíríveken megjelenő Schreiber Gyermek Színház Jacob Ferdinand Schreiber esslingeni nyomdájából indult útjára 1878-ban, s egészen 1926-ig gyártották. A magyarországi papírszínház gyártója a papír- és irodaszer nagyiparos, Rigler József Ede, kinek 1872 körül már kisebbszerű nyomdája is volt Budapesten.

A papírszínház lapokat színdarab szerint lehetett megvásárolni pl. 1930-ban 26 pengőért, ekkor egy pár cipő ára 15‒20 pengő volt. A felállítása otthoni, családi feladat volt, ki kellett vágni a figurákat, díszleteket, háttereket, be kellett rendezni a színpadot, a szövegkönyv alapján meg kellett tanulni a párbeszédes szövegeket, s kezdődhetett a színjáték. Az előadások élményét technikai hatásokkal fokozták: például papírfül segítségével toló-húzó mechanizmussal mozgatták a várkastély ajtaját, ablakát, a barlang száját. Derengő fények szűrődtek ki a várkastély mécsessel megvilágított celofánborítású ablakából, a kandallóban lobogott a tűz, az égbolton a csillagok világítottak. A szövegkönyvekben rendezői utasítások szerepelnek a szélzúgás és esőkopogás leghatásosabb létrehozásához. 

A kiállítás 24 színpadi jelenettel idézi meg a 19. század végén népszerű operákat, meséket és szépirodalmi műveket, valamint 12 tablón át mutatja be a papírszínház történetét, készítési technikáját, használatát, a szövegkönyvek íróit, a művészi kivitelű háttér, oldalkulisszák és figurák illusztrátorait.

Az egykor népszerű operák, szépirodalmi művek és mesék közül látható többek között A varázsfuvola, a Tannhäuser, Az orléans-i szűz, Genovéva, Faust, Csipkerózsika, Hamupipőke, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Grant kapitány gyermekei és Az Ezeregyéjszaka meséi.

A Schreiber papírszínházat több generáción át egy egri család őrizte, a kassai származású családtag, Schmotzer Alajosné Tarczal Mária hagyatékaként, aki a Kassai Katolikus Legényegylet Színjátszó Körének nagy sikerű szereplője volt. Az első világháború idején a hadiárvák javára szervezett előadásokban lépett fel, majd 1917-től rendszeresen a kassai színelőadások szereplője volt. 

A gyermekszínházat a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiumának támogatásával sikerült 2013-ban megvásárolni, a legsérültebb darabokat restauráltatni, végül 2016–2017 között vándorkiállítás formájában Budapesten, Miskolcon, Egerben és Szegeden a nagyközönség elé tárni. Mostani székelyudvarhelyi bemutatása a Haáz Rezső Múzeum meghívásának köszönhető és a Játék éve programsorozathoz kapcsolódott. 

A kiállításrendezésre 4 fő utazott Székelyudvarhelyre, Császi Irén a kiállítás kurátora, Erdős Aranka grafikai tervező és kiállítás rendező, Nagy Tamás, Balázs Péter technikai munkatársak.  A megnyitón, Miklós Zoltán-István, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója és Ölvedi Zsolt alpolgármester méltatta a játék jelentőségét, majd a Benedek Elek Pedagógiai Líceum tanulója, Bálint Zselyke mondott el egy udvarhelyszéki mesét, végül megnyitójában Császi Irén néprajzkutató-főmuzeológus, a tárlat kurátora ismertette a korabeli papírszínház történetét. 

Köszönjük a székelyudvarhelyi meghívást és a kedves vendéglátást!

Császi Irén

etnográfus-főmuzeológus