Múzeumok Éjszakája 2026

Idén tematika szerint válogatott programokat látogathattak a várba érkezők. Az országos esemény kiemelt témája a gasztronómia volt, "ízekbe zárt történetek" címmel. 

Családi programok

Falatok a falak között - interaktív előadás

Mit ettek az egri vár védői? - Beátának, az Egri vár hős asszonyának előadásában megismerhették, hogyan étkeztek a kora újkor emberei, és milyen ételeket fogyasztottak a magyar vitézek az 1552-es ostrom idején. Az előadás arra is rávilágított, hogy Dobó István várkapitány előrelátása nagy szerepet játszott a vár sikeres védelmében: a gondosan felhalmozott készletek és a megfelelő ellátmány kulcsfontosságúnak bizonyultak az ostrom során.
Az előadást a Cipóosztó ház falai között, interaktív formában hallgathatták végig az érdeklődők. A résztvevők kézbe vehették a rozst, a búzát és a kölest, valamint felismerhették azokat a fűszernövényeket is, amelyeket ma is használunk a konyhánkban.

Dobó lakomája

A Múzeumok Éjszakáján egy történeti-gasztronómiai időutazásra hívtuk a családokat. Az 1550-es évekbe visszarepülve, Dobó István lakomájának lehettek részesei. Balog Sebestyén, Sebő, a vár újdonsült vitéze – az Egri vár mesekönyvéből ismert hős – is készült a lakomára, de előtte számos feladatot kapott. Sebőnek szüksége volt a családok segítségére, hogy a lakoma létre tudjon jönni az éjszaka folyamán.
A készülődés játékos feladatokkal történt, így a családok korabeli receptek nyomán ismerkedhettek meg a kora újkori étkezési szokásokkal: fűszerek és alapanyagok várták őket illat- és tapintásfelismerő játékokban. A résztvevők fémdomborítással pecsétes meghívót készíthettek, megismerkedhettek a korabeli konyhai eszközökkel, majd viseletbe öltözve foglalhattak helyet a megterített asztalnál, ahol maguk is a lakoma részesévé válhattak.

Irodalmi falatok

Gárdonyi számos művében adta tudtunkra, hogy igazi ínyenc. A játék során nem csak különleges étkekre, receptekre fókuszáltunk, hanem írói műhelytitkaira is fényt derítettünk, miközben regényeiben és persze kertjében indultunk felfedező útra. 

Látványos tűzzsonglőr produkció és máglyagyújtás, majd táncház

Az Egri várba idén is ellátogatott a Lobbanáspont Tűzzsonglőr Egyesület, akik látványos produkcióikkal varázsoltak különleges esti hangulatot a vár udvarára. A bemutató zárásaként a Palotaudvar közepén fellobbant a máglya is. A tűzzsonglőrök előadását követően zenével és tánccal zárultak az éjszakai programok, a Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyüttes jóvoltából.

Eger, 1552

A Vármúzeum saját, izgalmas alkotása is megtekinthető volt. A rövidfilmet Szász Attila rendezte. 

Előadások, tárlatvezetések

Séta a Gárdonyi-kertben és Gárdonyi otthonában

Milyen volt Gárdonyi kertje? Hol volt a család konyhája? Mit evett szívesen Gárdonyi? Mit ültettek a veteményes kertbe? Milyen gyümölcsfái voltak? Mit vásárolt Ziegler mama a piacon? És honnan tudjuk mindezeket? Ezekről és még számos titokról, szóbeszédről szóltak történetek, miközben felfedeztük, hogyan alakította ki Gárdonyi Géza egri otthonát, hogyan teltek hétköznapjai.

Tárlatvezetés a Valide Sultan Hamam-ban

A Valide Szultán fürdőrom Eger 91 évig tartó török korának egyik kiemelkedő emléke. Az egykor fényes gőzfürdő rejtelmein és az egzotikus oszmán fürdőkultúra érdekességein keresztül a hatalmas török birodalom távoli szegleteinek kultúrájával is megismerkedhettek a látogatók. Választ kaptak arra a kérdésre is, hogy mi a közös Eger feltárt török fürdője, a Római Birodalom 2000 éves története, a 17. századi Kis-Ázsia és a Távol-Kelet között. A vezetés során lehetőség nyílt az új kiállítás megtekintésére is, melyben megelevenítettük a szultán anyja által alapított török gőzfürdő színes történetét - mindezt korhű rekonstrukción keresztül.

Ízek, illatok és szokások a reneszánsz mindennapokból

Milyen lehetett egy reneszánsz ember hétköznapi világa? Mit evett, milyen illatok vették körül, hogyan tisztálkodott, és milyen új szokások érkeztek a korszakba? A program során megelevenedett a kora újkor mindennapi világa az Egri vár története című kiállításunk reneszánsz termében. A program résztvevői egy különleges időutazás részesei lehettek és testközelből tapasztalhatták meg a történelem hétköznapi oldalát.

Tárgyakon túli történetek - Tárlatvezetés Az egri vár története című kiállításban

Az egri vár története című állandó kiállításunk az egri egyházmegye alapításától kezdve a püspöki központ reneszánsz korabeli virágkorán majd a katonai erőddé való átalakulásán át, a török idők és a Rákóczi-szabadságharc háborúskodásain keresztül napjainkig, a Nemzeti emlékhely megtisztelő cím elnyeréséig ívelő időintervallumban mutatta be az egri vár egyházi, kulturális, hadászati és életmódtörténeti szempontból fontos eseményeit.
A legújabb régészeti, kultúr- és hadtörténeti kutatások nyomán újragondolt és 2024-ben megújított tárlat a legjelentősebb műtárgyaink mellett élményszerű audiovizuális technika segítségével, gazdag látványvilággal kalauzolta végig a látogatókat az egri vár 1000 éves történetén.

Remeték nyomában a Bükkben - Tárlatvezetés a Kápolna - Kutatás - Közösség II. című kiállításban

Az érdeklődők kurátori tárlatvezetésen ismerhették meg a Nagy-Eged-hegyi remetekápolna történetét és több éves kutatásának, valamint a jelenleg is zajló régészeti feltárásának eredményeit.

Kiállításra hangolódva

Múzeumok Éjszakája nyitórendezvény - Kiállításmegnyitó: Derengő valóság - Nagy Ernő egri festőművész emlékkiállítása

Vannak olyan emberek, akiknek az életét egyfajta sóvárgás határozza meg: sóvárgás a szépre, valamint az iránt, hogy a világ és az élet harmonikus egésszé formálódjon. A 100 esztendővel ezelőtt született Nagy Ernő festőművész és főiskolai tanár Egerben élt. A természeti és művészeti szépségre fókuszáló festményei, akvarelljei és rajzai csendes melankóliába burkolódznak. Vonzó életművének nagy része Egerről (barokk pompájáról) és a várost körülölelő tájról – hegyekről, völgyekről, csobogó patakokról –, az évszakok váltakozásáról, fák-bokrok-virágok mikrolétezéséről, az élet pezsgéséről szól.
(A kiállítás 2026. június 20 – szeptember 27. között megtekinthető.)

A szeptemberben nyíló Egri borkóstoló - a szőlőművelés öröksége című kiállításunk beharangozója

A tervezett kiállításból most egy vitrinben tártuk a közönség elé az egri családok, borászok által felajánlott tárgyakat és a gyűjteményi darabokat. Betekintést adtunk a készülő kiállítás főbb egységeibe, felidéztük az évszázadok óta őrzött hagyományos egri szőlőtermelés és borkészítés történetét, eszközeit, műveleteit, a kapcsolódó szokásokat, pincerendszerének sajátosságait és az egri borvidék napjainkig ívelő örökségét.
Filmnézés, wordwall játékok: Három animációs rövidfilm idézte A bikavér hagyományát, Az egri szőlőművelés mozzanatait, Gárdonyi Géza és a bor kalandos történetét. Lehetőség volt a kiállítás virtuális változatába betekinteni és kipróbálni a wordwall játékokat.

A szőlőművelés öröksége alkotói felhívás és gyűjtőpályázat középiskolás- és felsőoktatásban résztvevő diákok számára című pályázat eredményhirdetése és kiállítás a benyújtott pályamunkákból

Az alábbi három témában kiírt pályázatra benyújtott munkák eredményhirdetése:

1. Fedezd fel a Dobó István Vármúzeum digitális kincseit, és légy részese a múzeumi alkotómunkának! Digitális kollázs, GIF, mém tervek.

2. Zölden jó – élő örökségek – Kérdezz, kutass! Fotó-, filmdokumentáció és leírás.

3. Kutassunk régi tárgyak, dokumentumok fotók után! Eredeti tárgy-fotófelajánlások

Stühmer - aki megédesítette az ország életét című kiállítás beharangozója

Szórakoztató, informatív és kuriózumnak számító kötet jelent meg Magyarország ikonikus csokoládémárkájáról, a Stühmerről. Hornyák Balázs szerző, "Aki megédesítette az ország életét" című könyvében meséli el a magyar édességipar, és a 158 éves Stühmer márka történetét. A cég alapítója, Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester 1868-ban telepedett le Magyarországon, ekkor indította el az első magyar gőzüzemű csokoládégyárat. Napjainkban a modern csokoládégyártó üzem Makláron működik tovább.
A könyv grafikai tervezője az egri Peternák Zoltán, aki nemcsak művészi igényű munkát végzett, de magángyűjteményéből számos, ritka relikviával gazdagította a kiadványt. A kötettel kapcsolatos beszélgetésen megismerhettük az ő munkásságát, és a szenvedélyes gyűjtőt is.

Egész estés programok

Tárlatvezetés az aknafigyelő folyosókban

Az érdeklődők barangolhattak az erődítmény föld alatti járatrendszerében, megismerhették, milyen szerepet töltöttek be a várfalakkal párhuzamosan épült alagutak. Tanultak az aknaharcászatról és bepillantást nyerhettek Eger várának második ostromába.

Fegyver- és viseletbemutató az Egri Vitézlő Oskolával

Korhű viseletbe öltözött vitézeink látványos fegyverbemutatóval vártak minden érdeklődőt. A látogatók bepillantást nyerhettek a 16. században használt fegyverek működésébe; a megtöltés lépéseitől az elsütés pillanatáig.

Az egri vár régészeti feltárásának 100 éve 1925 - 2025 tablókiállítás

1958-ban teremtődött meg a lehetősége annak, hogy a múzeum az egri vár történelmi falai közé költözhessen, a katonaság kiköltözése után. Ettől kezdve a múzeum szakmai gondozásában a régészeti és történeti-levéltári kutatások, konferenciák, gyűjteménygyarapítások, majd műemléki felújítások koordinálása, menedzselése révén új életre kelhetett Magyarország történelmének egyik fontos egyházi és hadtörténeti helyszíne, amelyhez szorosan hozzákapcsolódott az 1552-es ostrom alkalmával tanúsított hősi önfeláldozás, a hazaszeretet, a kitartó, bátor küzdelem vállalásának a gondolata. 

2026. június