Történelmünk kiemelkedő eseménye - II. Rákóczi Ferenc és Eger

320 évvel ezelőtt, 1705. február 28-án vonult be kíséretével Egerbe II. Rákóczi Ferenc, és rendezte be itt udvarát Telekessy István püspök-főispán vendégszeretetét élvezve. A város Rákóczi itt tartózkodása idején nagyszabású államfői munka színhelyévé vált.

II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc a Habsburg abszolutizmus ellen kezdett szerveződni 1703-ban. A felkelők rövid idő alatt hatalmukba kerítették az ország jelentős részét. A Rákóczi-szabadságharc időszakában, 1704-től 1710-ig Eger a felszabadult országrész központja volt.

1704. március 1-jén Rákóczi Miskolcról személyesen indult az egri vár alá, és tüzérséget is hozott magával. A közel tíz hónapig tartó ostromzár eredményeként 1705. január 2-án kerül Eger vára a kurucok kezére. Az ősi püspöki székhely történetének fényes napja volt 1705. február 28-a, amikor Rákóczi Ferenc Egerbe érkezett. A város Rác kapujánál a vármegye, a város, a katonaság és az egyház vezetőinek élén maga Telekessy István püspök-főispán fogadta. Eger lett, ahogy Rákóczi mondta „az ország közepe”, így városunk sokáig meghatározó helyet foglalt el a szabadságharc további alakulásában, alakításában.

Maga a fejedelem is sokat tartózkodott a városban, innen irányította a hadműveleteket, diplomáciai tárgyalásokat, egyeztetéseket folytatott, és itt rendezte be egy időre udvarát is. A püspök vendégszeretetét élvezte, akiről később így írt: „Úgy tekintettem őt, mint atyámat, és ő engemet, mint fiát.” Telekessy István így Rákóczi Nagyságos Fejedelemmé választásakor is jelentős szerepet játszott: az ő kezébe tette le fejedelmi esküjét 1705. szeptember 20-án a szécsényi országgyűlésen a generálisok, a főurak és a rendek jelenlétében – összegzi a püspök életrajzában Sugár István. Ezután Egerbe gyülekeztek a harcok sebesültjei, hogy a fürdőkben gyógyulást találjanak. Rákóczi Ferenc is, orvosai tanácsára többször felkereste e csodás hatású meleg vizű forrásokat.

Művelődéstörténeti szempontból is fontos események fűződnek II. Rákóczi Ferenc egri tartózkodásához. Ő volt az első magyar államférfi, aki a sajtót jelentőségéhez méltó módon használta föl egy nagy nemzeti küzdelem, a szabadságharc szolgálatában. Sajtótörténeti érdekesség, hogy az első hazai hírlapot, a „Mercurius Veridicus Ex Hungaria”-t (azaz Magyarországi Igazmondó Merkúr-ját) 1705. május 30-án egri (Agria) keltezéssel Lőcsén nyomtatták ki.

A vezérlőfejedelem 1709-ben a városban találkozott Ukraincevvel, I. Péter cár követével.

1710. december 1-jén a kurucok feladni kényszerültek az egri várat. II. Rákóczi Ferenc kedvenc főhadiszállása ellenséges kézbe került, a szabadságharcot hamarosan, 1711-ben leverték. Rákóczi emigrációba kényszerült, de példaképpé, nemzeti hőssé vált a függetlenségért küzdő magyarok szemében.

Bujdosné Dr. Pap Györgyi történész-főmuzeológus

 Id. Kátai Mihály festménye a Dobó István Vármúzeum Képzőművészeti gyűjteményéből
Rákóczi bevonulása Egerbe
papír, akvarell 29×39 cm; késült 1949 körül; Ltsz.: 2002.1.1.
fotó: Berán Dániel