Kortárs képzőművészetről – közérthetően

Az előadások célja a kortárs képzőművészet népszerűsítése, megismertetése, közérthetővé tétele. Az előadók az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tapasztalt előadói és kutatói: saját kutatási területükről olyan témákat választottak, melyek széles körben tarthatnak érdeklődésre számot. Hiszen a feltett kérdések mindenkit érinthetnek: hogyan változik a saját magunkról alkotott kép a jelenkori művészetben, hogyan reagál a művészet változó világunk problémáira? A vetített képekkel kísért tudományos ismeretterjesztő előadások betekintést nyújtanak a kortárs művészet és vizuális nevelés aktuális kérdéseibe, s nem mellesleg a tanszéken oktatók munkájába.

Program:

Október 19., csütörtök, 16:30-17:30

Dr. Virág Ágnes, művészettörténész, egyetemi adjunktus

Mai Ádámok és Évák. Kortárs férfi- és nőábrázolások

November 7., kedd, 16:30-17:30 

Dr. Széplaky Gerda, filozófus, esztéta, egyetemi docens

Nők a világ megmentéséért. Az ökofeminista képzőművészetről

Az „ökológiai feminizmus” kifejezést Françoise d'Eaubonne alkotta meg egy 1974-es, a nő és a természet viszonyának vizsgálatát középpontba állító értekezésében, azzal a szándékkal, hogy felhívja a figyelmet a nők ökológiai forradalmat előidéző ​​lehetőségeire. Az új fókusz eleinte bölcseleti és társadalomtudományi területeken jelent meg, majd az 1990-es évek elején filozófiai vizsgálódási perspektívaként is megfogalmazódott. Az ökofeminista filozófia egyrészt a nők és a természet feletti uralom, s ezek összefüggéseinek természetét tárja fel; másrészt bírálja a nyugati, kanonikus filozófia nőkről és természetről alkotott – a patriarchális értékekkel szemben elfogult – nézeteit, hipotéziseit, fogalmait; harmadrészt alternatívákat kínál ezen elfogult álláspontokkal szemben. Az ökofeminista filozófusok többsége különbséget tesz a nők elnyomása és a természet feletti „indokolatlan uralom” között, s céljuk az, hogy választ kínáljanak arra vonatkozóan, miképpen lehetne a krízisbe került természetet, vele együtt emberi világunkat, kultúránkat megmenteni. Az ökofeminista gondolat nemcsak a bölcseletben jelent meg, hanem a különféle művészeti ágakban, így a képzőművészetben is. Előadásomban a teoretikus megközelítésekkel párhuzamosan bemutatom az ökofeminista képzőművészet azon képviselőit (Agnes Denestől Ana Mendietán, Teresa Murakon át Heléne Aylonig, Betty Beaumintig vagy Patricia Johansonig), akik természetművészeti alkotásaikkal, performanszaikkal,  környezetvédelmi akciókkal és installációikkal (melyek gyakorta tudományos kutatások eredményeire épülnek) nemcsak esztétikailag képesek megszólítani a befogadót, hanem akár a társadalom életére, jövőjére is hatást gyakorolnak.

Széplaky Gerda PhD (filozófus, esztéta, kritikus) az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Képzőművészeti és Művészetelméleti Intézetének egyetemi docense. Filozófiai, esztétikai, művészeti folyóiratok, valamint tanulmánykötetek szerkesztője, kutatócsoportok tagja. Kurátorként kiállításokat rendezett Rómában, Velencében, Kolozsváron, Budapesten. Legutóbbi könyvei: Sötét és néma. Filozófiai esszék – irodalomról, filmről, képzőművészetről (L’Harmattan, Bp., 2019), Sem Isten, sem állat. Fejezetek az áldozati kultúra dekonstrukciójából (Prae, Bp., 2023).

November 28., kedd, 16:30-17:30

Horváth Márk filozófus, esztéta

Művészet az ember után. Poszthumanizmus a kortárs képzőművészetben 

Annak ellenére, hogy a poszthumanizmushoz társítható ábrázolási kódok és esztétikai stratégiák már a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve átjárták a vizuális kultúrát és a képzőművészeti világot, a poszthumán mint a művészeti intézményrendszeren belül (is) értelmezett és „forgalmazott” irányzati fogalom és/vagy „brand” a Jeffrey Deitch által kurált 1992-es The Post Human című csoportos tárlathoz kapcsolható.

A Művészet az ember után című előadás során arra keressük a választ, hogy mit jelent a kortárs művészetben és általánosságban a kortárs vizuális kultúrában a poszthumanizmus. Hogyan képes kifejezni a művészet az ökológiai válság, az új technológiai eszközök és a globalizált hálózati társadalomban való lét sajátos tapasztalatát. A poszthumanizmus különböző irányai, a spekulatív, a kritikai és a nonhumán poszthumanizmus eltérő vizuális kódokkal itatja át a kortárs vizuális kultúrát. A másságnak ebben a perspektívájában az ember kérdésessé teszi emberségét, ugyanakkor ez mégsem jelent embertelenséget, csupán a létlehetőségek bővülő horizontját, melyen belül az antihumanizmus és humanizmus ideológiái egyaránt lelepleződ(het)nek. A poszthumán művészet tehát egy sokrétű esztétikai irányzatháló, amely nem leegyszerűsíti vagy kizárja az embert, hanem árnyalja, heterogenizálja és gazdagítja az emberi léttapasztalatot a 21. század megváltozott természetkulturális viszonyai között. 

Horváth Márk (1989) esztéta, filozófus, az Absentology és a Poli-P társalapítója, az EKKE óraadója, az ELTE Filozófiatudományi Iskola doktorandusza. Több könyv és tanulmány szerzője, társszerzője. 

Kutatási területe a poszthumanizmus, a spekulatív realizmus, valamint az antropocén. 

December 12., kedd, 16:30-17:30

György Gabriella múzeumpedagógus

Lélekerősítő múzeum. A lelki ellenálló képesség támogatása a múzeumpedagógia eszközeivel modern és kortárs kiállításokon

A múzeumi keretek között zajló művészet-befogadás és művészeti aktivitás több szinten is támogatja a résztvevők lelki egészségét. Az önkifejezés és a hatékonyság érzése növeli az önbecsülést, fejleszti a kreativitást. Az együtt végzett tevékenység a másokkal való együttműködés örömét adja és fejleszti a kommunikációs készségeket. Az elmúlt évek globális krízishelyzetei kapcsán előtérbe került a pedagógiában a mentális egészség támogatása. Az előadás olyan, művészeti alkotásokhoz kapcsolódó kreatív vizuális gyakorlatokat mutat be, amelyek az önmegfigyelés, az önreflexió fókuszba helyezésével a rugalmas lelki ellenállóképességet támogatják.    

György Gabriella, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum múzeumpedagógusa, vizuális kultúra, magyar, mozgóképkultúra és médiaismeret szakos tanár második éve oktat tanár szakos hallgatókat az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Múzeumpedagógiai munkájában elsősorban kortárs és modern képzőművészet-közvetítéssel foglalkozik, óvodás korosztálytól felnőtt korig.