Óvodásoknak

Dobó István Vármúzeum

HU / EN / PL / DE

3300, Eger, Vár 1.
Tel.: +36/36/312-744
E-mail: varmuzeum@egrivar.hu

Egri Programok

Egri Programok

KEDVES MÚZEUMBARÁT PEDAGÓGUSOK!

Kérjük, engedje meg, hogy először a múzeumpedagógiai tervünk legfontosabb gondolatait osszuk meg Önökkel:

A Dobó István Vármúzeum egyik legfontosabb küldetése, hogy a felhalmozott tárgyi örökséget és az egyedülálló műemléki környezetet sokoldalúan, élményszerűen bemutassa. A múzeum küldetésének fontos eleme, hogy az ide látogató gyermekek is maradandó élménnyel távozzanak az Egri vár falai közül. Múzeumpedagógiai tevékenységünket leginkább a múzeum sajátos műemléki helyzete, az Egri vár kultusza határozza meg. Témáinkat e szerint állítottuk össze. 

Néhány jó tanács az Önnek és osztályának leginkább megfelelő foglalkozás kiválasztásához:

Minden foglalkozáshoz rövid leírást adunk és jelöljük a korcsoportot is.

Miután sikerült tájékozódni, hívja a kollégáinkat az alábbi telefonszámokon:

Várműhely: +36 30/815-0959, Vármúzeum: 36/312-744/112-es mellék, vagy keressen minket e-mailben: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A múzeumpedagógiai foglalkozások díja: 600 Ft/fő.

A foglalkozásokon való részvétel feltétele a múzeumi belépőjegy megvásárlása! (Kedvezményes jegy: 6-26 év közöttieknek 850 Ft)!

A foglalkozásra való jelentkezését a telefonos egyeztetés után, a honlap Látogatóknak - Iskoláknak - Időpont kérés menüpont kitöltésével tudjuk véglegesíteni. Kérjük, hogy lehetőség szerint 10 nappal korábban jelentkezzen!

A foglalkozások kezdő időpontját a kiállítások nyitva tartásához igazítjuk.

A foglalkozások tanítási napokon vehetők igénybe. Egyéb igényeket telefonon tudják egyeztetni kollégáinkkal.

 

ÍGY ÉLTEK…

 

„Enyém a vár!”
Játsszunk „várast”!
A foglalkozás bevezető részében arra keressük a választ, hogy mikortól, és miért építettek várakat? Milyen anyagból készültek, melyek a legfontosabb építészeti elemek? Az ezt követő várséta során megismerkedünk az Egri várral, annak jellegzetes elemeivel, épületeivel. A gyerekek minden egyes helyszínen játékos ügyességi feladatot oldanak meg.

 

„Inkább kevés oroszlán…”
Játék a kazamatában
A foglalkozás helyszíne a megújult Kazamata, ahol rövid, a várakról szóló bevezető beszélgetés után az óvodások egy sétát tesznek. A gyerekek a kezükben egy kép részletét (puzzle-darab) tartják, amely a kiállításban látható tárgyról készült. A darabok különböző formájúak (háromszög, négyzet, kör stb.) A séta során fel kell ismerniük, hogy melyik műtárgyról készült az adott puzzle-darab. Ezt követően a darabot be kell illeszteni a teljes képbe. A játék könnyítéseként az első darabot mindig az óvó néni kapja. A kirakós játék után mini vitézi próbát tesznek, amely során a gyakorlatban kipróbáljuk, rögzítjük az elhangzottakat: mocsárjárón egyensúlyoznak, borsót visznek dobon, és a „settenkedő” pályán hangtalanul közlekednek. Az ügyességi feladatok teljesítése után névre szóló vitézi oklevelet kapnak.

 

Műtárgy-lesen
Játék Az egri vár története című kiállításban
Az egri vár története című kiállítást úgy mutatjuk be, hogy minden teremben egy-egy játékot játszunk – az 5 érzékszerv segítségével.
1. terem: a bevezetőben megbeszéljük, hogy miért vannak a kiállítások és miért vannak vitrinben a műtárgyak.
2. terem: a mesterségekkel, mesteremberekkel ismerkedünk képes kártyák segítségével.
3. terem: válogatós játékot játszunk. Műtárgyak és mai használati tárgyak anyagait hasonlítjuk össze.
4. terem: a magyar és a török vitézek ruházatát mutatjuk be úgy, hogy két kisfiút felöltöztetünk korabeli ruhákba.
5. terem: életfa-puzzle játékot játszunk.
6. terem: párosító kártyajáték (tárgyak képe és árnyéka) segíti az új ismeretek megszerzését.
7. terem: fűszer- és gyógynövényekkel ismertetjük meg az óvodásokat illatok és a növényekről készült képek segítségével.
Az utolsó teremben egy tapintós játékot játszunk. A gyerekek úgy nyúlnak be egy ládába, hogy nem látnak bele. Tapintás alapján kell megnevezni a tárgyat. A foglalkozásról minden gyermek egy emlékérmével térhet haza.

 

„Pont, pont, vesszőcske…”
Kirándulás a török korban
Ezen a foglalkozáson a török korral ismerkedünk meg játékos formában – mondóka, ének, mese segítségével. Egy kis bevezető beszélgetés után mondókázva, együtt rajzoljuk meg a török basát, akinek számos tulajdonságát sorra vesszük és megbeszéljük. Ezt követően „A kiskakas gyémánt félkrajcárja” című bábjátékot nézhetik meg a gyerekek. Az előadás után Az egri vár története című kiállításban a török termet mutatjuk be, ahol illatfelismeréses játék közben vesszük sorra a legjellegzetesebb fűszereket és növényeket, amikkel ebben a korban ismerkedtek meg a magyarok. Az egyik óvodás kisfiút beöltöztetjük töröknek, miközben beszélgetünk a ruhadarabokról és azok funkcióiról. Visszatérve a foglalkoztató terembe, minden gyerek elkészít egy török szultánt - előre kivágott filc darabkákból -, amit haza vihet emlékül.

 

Keresem, kutatom…
Régészet
A régészeti foglalkozást a történeti kiállításban kezdjük, ahol rövid sétát teszünk. Beszélgetünk a múzeumról és a kiállításról, arról, hogy hogyan kerülhetnek ezek a tárgyak a vitrinekbe, ki a régész, mivel foglalkozik? Egy nagy kosárból kiválogatjuk a kiállításban is szereplő tárgyak másolatait anyagaik alapján. Külön vesszük az oda nem való, a mai, modern kor műanyag tárgyait. A foglalkoztató teremben egy rövid kisfilmet nézünk meg egy ásatásról, ahol „élőben” láthatják a régészek munkáját. Lesétálva a régészeti homokozóhoz, a gyerekek párokban, a saját kijelölt területükön régészkednek. Egy talpas tál darabkáit és emlékérmet találnak, amit megtisztogatnak, és egy tálat - párban - a teremben össze is ragaszthatnak. A kerámiaérmet bőrszíjra fűzve hazavihetik emlékbe.

 

Beszédes népviselet
Az egri népviselet
Az öltözet kiemeli az előnyös tulajdonságokat, díszít, felhívja a figyelmet, véd, melegít és sok esetben egész szimbólumrendszert hordoz. A foglalkozáson bemutatjuk az egri népviseletet, melyet a gyerekek magukra is ölthetnek. Az óra végén papírbabát öltöztetnek föl a már megismert viseleti darabok alapján, melyet megfesthetnek.

 

Cséklye, bakszekér, zúgattyú
Népi játékok a Palócföldről
Észak-Magyarország népi kultúrájának játékszereit és a gyermekfolklór gazdag változatait ismerhetik meg a gyermekek. Bepillantást nyerhetnek a különböző életszakaszok jellegzetes játékaiba. A lányok a babák öltöztetésének rendjét, a miniatűr háztartási eszközöket, a fiúk a kicsinyített munkaeszközöket vehetik kézbe. Bemutatjuk mire való a járom, a bakszekér, a csontcsikó és a dióhéj csattogó. A foglakozás végén zúgattyút készítünk és megtanuljuk a mancsozást, a „cséklyézést”, azaz a gólyalábazást.

 

Réce ruca vadliba
A paraszti konyha tárgyi világa
A foglalkozás során a palóc vidék konyhájának tárgyi világát mutatjuk be. Megismerhetik a lakodalom szokásrendjét, az egykoron készült ételeket, kalácsokat, összeállíthatják az ünnepi vacsora menüsorát. Viseletbe öltözve eljátszhatják a kásapénz szedését és a vőfély segítségével felelevenítjük az ételt beköszöntő verseket. A foglalkozáson lehetővé tesszük, hogy kézbe vehessék a régen használt tárgyakat.

 

APRÓDISKOLA

 

„Mackó, mackó ugorjál!
Mindennapos testnevelés
A játékos feladatok fejlesztik a természetes mozgásformákat, a testi és motoros képességeket. A történelmi környezet biztosítja a gyermek megfelelő motiváltságát és tudatos aktivitását. Óvodásoknak szóló testnevelés óránkon a légző gyakorlatok és bemelegítés után több helyszínen – forgószínpad szerűen – végezhetik a különböző játékos feladatokat a gyerekek, mint például a dobon borsó, célba dobó, egyensúlyozás pallón és a settenkedő.

 

GÁRDONYI KÖZELÉBEN

 

Nagyapó meséi
Gárdonyi játékmeséi. Közös játék a mesesarokban a legkisebbeknek
Az író számos érdekes, vidám, úgynevezett játékmesét írt. A gyerekekkel ezeket a meséket játsszuk el közösen a mesesarokban, ahol sámlira kuporodva lehetnek részesei a különleges mesevilágnak. A foglalkozás végén Gárdonyi mesefiguráit lehet kiszínezni egy könyvjelzőn.

 

Szüleim gyémántja voltam
Kirándulás Gárdonyi mesevilágában
Az óra első felében Gárdonyi Géza házába látogatunk. A ház bemutatása során az íróról, az író életéről, munkásságáról kapnak ismeretet a gyerekek. Visszatérve a várba a „Mióta haragszik a kutya a macskára?” című bábjátékot nézik meg.
A mese után könyvjelzőt készíthetnek.

 

Gárdonyi meséi
Állatmesék szereplői
A meseíró Gárdonyi Gézát szeretnénk bemutatni a gyerekeknek egy-egy választott történeten keresztül. A foglalkozáson a szereplők kerülnek figyelmünk középpontjába. Megbeszéljük, mi jellemzi őket, milyen tulajdonságaikkal találkozhattunk. Miután megismerkedtünk velük, mindenki elkészítheti kedvenc mesehősét agyagból és textilből.

 

VÁRMŰHELY

 

„Csicsogtatom, söndörgetem…”
A nemezelés titkai
A foglalkozáson a gyermekekkel játékos munka során a nemezelés alapjaival ismerkedünk. Bemutatjuk, átélhetővé és megtapasztalhatóvá tesszük ezt az ősi technikát. Először körüljárjuk a gyerekekkel, hogy mit takar ez a szó: nemez. Fontos a különböző anyagok élményszerű megismerése, belefeledkezhetünk a szőr simogatásába, majd megnézzük milyen állatok viselhették azt a bundát. A beszélgetést és a játékot követően egy nagy kupac szőrből labdát készítünk. Elsajátítják a gyermekek az alapvető munkamódszereket: tépkedünk, tömörítünk, szappanozunk, simogatunk, gyúrunk, gömbölygetünk.

 

A címerkép festő
Pajzsdíszítés
A pajzsot a támadások kivédésére használták századokon keresztül, majd a címerek legfontosabb része lett. A foglalkozáson megismerkedünk kialakulásával, történetével és típusaival. Elemezzük a címerpajzson használatos színeket, mesteralakokat és címerképeket, külön figyelmet fordítva az Egerben fontos szerepet játszó történelmi személyek címerábrázolásaira. Ezt követően mindenki megtervezheti, majd megfestheti a saját címerképét egy pajzsra a heraldika szabályait figyelembe véve.

 

„Mi kerül a vászonra?- Kenyér, ház - vagy két kobra?”
Kékfestés
A népviselet színes alapanyagának előkészítéséhez használták régen a kékfestő eljárást. A kékfestő mesterek hagyományos technikáját idézzük föl a foglalkozás elején fotók segítségével. Majd eredeti dúcok segítségével a gyerekek terítőt készíthetnek.

 

„Ég a gyertya, ég…”
Gyertyamártás
Az egyik legősibb világítási fajta a gyertya. Felidézzük, milyen szimbolikus jelentéseket hordoz a magyar néphitben. Gyertyamártó mester műhelyét egy kis filmben mutatjuk be. A gyerekek megismerhetik és kipróbálhatják a gyertya mártásának folyamtatát.
Hírlevél feliratkozás